Az általánosan ismert split (osztott) rendszerű klímák egy kültéri és egy (illetve multi klíma esetében több) beltéri egységből állnak össze. A berendezés két részét a falon keresztül vezetve rézcsövek kötik össze, amelyekben hűtőközeg áramlik keresztül, ennek a közegnek a kitágulását és összenyomását a kompresszor végzi, ez felelős a hőközvetítésért a beltéri és a kültéri egység között. A kültéri egységnél történik a lakásból kivont hőmennyiség leadása. A klíma kültéri egységének ventilátora a lakásból kivont hőmennyiséget távolítja el a forgása közben a hőcserélőről, a beltéri egység ventilátora pedig a szoba levegőjét áramoltatja át a rézcsövekben keringő hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn. Így hűt a berendezés a lakásban. Bővebben itt olvashat.

Tudta Ön, hogy a klímáknál a megadott hűtő-fűtőteljesítmény nem azonos a villamos fogyasztással?

Fontos megjegyezni, hogy a felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a névleges fűtő-hűtő teljesítménynél. A valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A), vagy teljesítmény felvétel (W) formában – míg méretezésnél hőszállítás alapján számolunk. Egy átlagos lakossági klímaberendezés kevesebbet fogyaszt mint egy porszívó, vagy egy hajszárító. Erről digitális háztartási fogyasztásmérővel is meggyőződhet, amellyel akár az éves összfogyasztást is végig tudja követni. Példa: Egy átlagos Comfort inverteres klíma.

• Hűtőtelesítmény: 2,6 kW (szabályzás 0,4 – 3,2 kW között).
• Teljesítmény felvétel hűtésben: 870W (200 – 1420 W)
• Fűtőteljesítmény: 2,8 kW (szabályzás 0,4 – 4,1 kW között).
• Teljesítmény felvétel fűtésben: 900 W (200 – 1550 W)

A körülményektől függ plussz figyelembe kell venni a gyártói előírást is a garancia miatt. Szakemberrel kitisztíttatni minimum évente egyszer érdemes, indítás előtt 1-3 hónappal. Az évi 1-nél sűrűbb gyakoriság az üzemórák, és a légkondicionált környezet szennyezettségétől függ. Egy lakásban, ahol hűtésre és fűtésre is van használva, érdemes tavasszal (március, április) és ősszel (augusztus, szeptember) is elvégeztetni. Folyamatos hűtés üzem mellett üzlethelyiségekben, irodákban még inkább, szerverekben mindenképp. Az utóbbi három esetben akár több is szükséges lehet, mint évi két alkalom. A klíma beltéri egység szűrőinek házilagos tisztítását legalább két – három hetente javasolt elvégezni, ha folyamatosan megy a készülék!

A gáztöltet megléte független a használat időtartamától, gyakoriságától! Alapvetően az épületklímák kialakítása eltér az autóklímáktól, a szivárgás kockázata itt jóval kisebb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a készülék ne lehetne lyukas, vagy a kötéseknél ne fordulhatna elő hiba. A szivárgások mértéke eltérő lehet, radikális esetben akár egy héten belül is eltűnhet a gáztöltet (például szakszerűtlen szerelés, vagy rossz minőségű hőcserélő miatt). Az a hűtőkör, ahonnan a hűtőközeg akár éves távlatokban is műszerekkel érzékelhető mértékben szökik, javításra szorul. A hűtőkör gáz-tömörsége, a gáztöltet megfelelő volta csak egy klíma karbantartás alkalmával tud biztosan kiderülni.

Ez a hétköznapi mono, azaz ‘egycsonkos’ gépek esetén nem lehetséges. Ha az lenne, sem lenne értelme, hiszen a kültéri egységnek adott maximális teljesítménye van. Amennyiben szándékosan több csonkos ‘multi’ kültéri egységet vesz, abban az esetben utólag is lehet bővíteni. – Annak a függvényében, hogy mekkorák a szükséges és adott teljesítmények, és kapható-e még kompatibilis beltéri egység.

A klímaberendezések korrózióálló bevonattal rendelkeznek, és a víz elleni védettségük is megfelelő, így nem szükséges. Amennyiben viszont fűtésre is használva van a légkondicionáló készülék, akkor viszont semmi esetre sem szabad betakarni a klíma kültéri egységét.

Manapság már a funkcionalitás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megjelenés is. Választhatunk formatervezett klímát. Már számos gyártó kínál formatervezett klímát, pl. LG ART-COOL, PANASONIC Deluxe, Fisher Art. DAIKIN Emura II. Amikor a külső megjelenés számít, vagyis nem jelenhet meg az épület homlokzatán kültéri egység, olyankor, ha van más elhelyezésre lehetőség akkor igyekezünk elrejteni a kültéri egységet. Rendkívül ritka esetben előfordulhat kültéri egység nélküli készülék is, bár ennek az ára lényegesebben magasabb a hagyományos split klímákhoz képest. Lakossági célra végső megoldás lehet még a mobil klíma. Ez mindenképpen egy kényszermegoldás, mindig igyekszünk elkerülni a beépítését a viszonylag zajos üzemmódja és nem túl jó hatékonysága, valamint a mindennapos gondoskodás miatt sem egy elterjedt megoldás.

Ez teljesen természetes, minden klímaberendezés késlelteti az indítást – ennek műszaki okai vannak. Jellemzően fűtés üzemmódban hosszabb a késleltetés, mivel ilyenkor a kültéri egység indul el hamarabb, és csak azután indul el a beltéri ventilátora, hogy a beltéri egység hőcserélője elérte a beállított hőfokot. Mindez azért van, hogy meleg levegőt fújjon a klíma és ne hideget.

Az EER az angol Energy Efficiency Ratio rövidítése. Magyarországon hűtési jóságfoknak nevezzük. Ez egy ipari szabvány amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW-ban van megadva) adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi. Az EER a hűtőteljesítmény (BTU/h) és az elektromos felvétel hányadosa (W). Megegyező hűtőteljesítményű és energia felvételű berendezéseknél a nagyobb EER számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb. EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak.

A 27%-os áfa hatására felméréskor gyakran felteszik a kérdést: lehetne számla nélkül? Nem, nem lehet; és azt is elmondom, hogy miért nem érdemes. A klímákat minden alkalommal számlával adjuk és vesszük a nagykereskedésektől, tehát ez már meghatározza, hogy nem tudjuk áfamentesen eladni (az áfa nem lesz a miénk, tovább fizetjük az államnak).
A szerelés áfája, ami leginkább a kérdések tárgya szokott még lenni, már csak egy töredék összeg a beruházás egészét tekintve. Ha nem adnánk számlát a szereléshez, nem lehetne érvényesíteni a garanciát sem, mivel a márkaképviseletek csak úgy állnak szóba az ügyféllel (és velünk is) reklamáció esetén, ha a szerelési számla is ott van a gép mellett, amin látszik a beüzemelés időpontja.
Nagyon sok esetben megyünk ki olyan klímákat javítani, amelyeknél a beüzemelő kisvállalkozó „eltűnt”. Mivel nincs számla a szerelésről, nem lehet garanciában beszerezni az alkatrészt a klímához, hanem önköltségen kell a tulajdonosnak elvégeztetni a javítást. Egy 3-5 éves garanciával rendelkező klíma esetében nem éri meg kockáztatni a garancia elvesztését! Ugye így már érthető, hogy miért adunk minden szerelésünkhöz számlát is a garancia mellé az elvégzett munkálatokról?

Gyakori kérés az ügyfelektől: mi lenne, ha a kültéri egységet feltennénk a padlásra, hiszen ott nem látható, és kényelmesen megközelíthető. Ezek kétségtelenül jó érvek mellette, viszont rengeteg műszaki problémát felvet a klímával kapcsolatban egy ilyen elhelyezés. A legelső és legfontosabb is egyben a hűtés rendkívül rossz hatásfoka. A kültéri egység a padláson folyamatos extra hőterhelésben próbálja leadni a lakásból kivont meleget, s emiatt állandóan működnie kell. A padláson a nyári kánikulában akár 60-70 fokos hőség sem ritka, ami rendkívül megterheli az ide telepített kültéri egységet mivel nem tudja leadni a lakásból kivont hőmennyiséget egy magas hőmérsékletű térben. Ráadásul a készülék folyamatosan fűti maga körül a levegőt, így szinte fokozatosan romlik a hatásfoka ahogyan melegszik a körülötte a padlás légtere. A klímának a folyamatos használat mellett sokkal rövidebb az élettartama, gyakoriak az elektromos meghibásodások, és a villanyszámlában is érezhető emelkedést jelent egy ilyen megoldás. A fentiek alapján belátható, hogy ezt az elhelyezési módot semmiképpen sem szoktam javasolni a megrendelőknek.

A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelgszik. A hőenergiát elvonjuk valamilyen forrástól (hőnyerő közeg) és máshol azt leadjuk, hasznosítjuk. Fűtés esetében a hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj, míg a hőátadás oldal a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a tértől és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyú a hőcserélő folyadékot áramoltatja egy párologtatón, kompresszoron, kondenzátoron és egy expanziós szelepen keresztül. A hőcserélő folyadék gáz halmazállapotúvá válik, felmelegszik, amint a hőt felveszi hőcserélőn keresztül a hőnyerő közegtől. Ezt követően a kompresszoron áthaladva tovább nő a hőmérséklete a sűrítés folyamán. A kondenzátorban majd lecsapódik, ahol leadja a hőt egy másik hőcserélőnek. Ezt nevezzük Carnot folyamatnak. Ahhoz, hogy a hőszivattyút hűtésre is használhassuk egy váltó szelepre is szükség van, ami megfordítja az áramló hőcserélő folyadék, ezáltal a hőáramlás irányát.

A hőszivattyú kevesebb energiát (elektromos áram) használ, mint amennyit lead (hő). A kinyert hőenergia és a befektetett elektromos energia arányszámát teljesítmény tényezőnek (COP – Coefficient Of Performance) nevezzük, amely a hőszivattyú legfontosabb jellemzője. Ebben az értelemben a hőszivattyú hatásfoka nagyobb, mint 100% (általában 300-600% lehet).

A különböző hőszivattyús rendszerek használhatók fűtésre és/vagy hűtésre, melegvíz előállításra háztartási, ipari és mezőgazdasági méretekben egyaránt.

A hőszivattyúval működő rendszert három részre oszthatjuk:

1. Hőnyerő közeg (hőforrás) A hőszivattyú és a hozzá kapcsolódó hőcserélők, amelyeken keresztül a hőátadó közeg és víz áramlik.
2. A hűtési, fűtési hálózat A hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy föld. A hőnyerő közegtől egy „külső hőcserélő” szállítja a hőenergiát közvetlenül a hőszivattyúba a hőcserélő folyadék segítségével. Előnyös, ha a hőmérséklet különbség a hőnyerő közeg és a hőcserélő folyadék, a hőcserélő folyadék és a hőátadó oldal hőmérséklete között állandó. Ez egyes hőszivattyú fajtáknál nem kivitelezhető.
3. Az elosztó hálózat a hőszivattyú után lehet a fűtési, használati melegvíz rendszer vagy egyes hőszivattyú típusoknál a hűtési rendszer. Fűtés esetén a legoptimálisabb működést a korszerű alacsony hőmérsékletű fűtési módozatkonál érhetjük el, mint például a fal-, mennyezet-, vagy padlófűtés.

Igen a hőszivattyú megújuló energia hasznosítási eszköz. A legtöbb hőszivattyú közvetve a napenergiát hasznosítja. A hőnyerő közeg a levegő, talaj, víz esetén tárolja a nap sugárzását, amit a hőszivattyú hasznosít. A földszondás hőszivattyúk egyes fajtái alkalmasak a geotermikus energia hasznosítására.

Hőszivattyú alkalmazásával lehetőségünk van házunk teljes fűtésének ellátására. Átlagosan egy hőszivattyú COP értéke 3-6 között változik, ami azt jelenti, hogy a fűtéshez szükséges energiának 1/6-t – 1/3-t kell befektetnünk elektromos áram formájában, a többit a hőszivattyú nyeri a forrásából. Ez azt jelenti, hogy máris olcsóbban fűtünk, mint vezetékes gáz esetén és ne felejtsük el, hogy a gáz árak növekedése napjainkban sokkal drasztikusabbak, mint az elektromos áram árának növekedése. A hőszivattyú gazdaságosan és gyorsan tudja biztosítani a használati melegvíz ellátását is. Alkalmas hőszivattyú típus választása esetén, házunk hűtését is megoldhatjuk a legmelegebb napokon is, lényegesen olcsóbban, mint bármilyen klíma készülékkel. Az általunk forgalmazott hőszivattyúk, mind hosszú fejlesztések eredményei. Egytől egyig jó minőségű alkatrészekből állnak, melyek garantálják a minimum 40 éves élettartamot, amely időtartam alatt a hőszivattyú sokszorosan visszatermeli az árát a felhasználónak.

A föld-víz hőszivattyúk a nagy helyigény és a nagy földmunkálatok miatt nem javasoltak már berendezett vagy kisebb kertek esetén. Bár a munkálatok befejeztével semmi látható nyoma nem marad a hőszivattyús rendszernek. Levegős hőszivattyúk esetén nagyon fontos az elhelyezése a hőszivattyúnak, a megfelelő légáramlat biztosítása végett. A hőnyerő közeg (hőforrás) és a fűtendő tér közötti nagy hőmérséklet különbség lecsökkenti a működési hatásfokot. A legoptimálisabb működés a két közeg közötti kis hőmérséklet különbség mellett érhető el.

Energia hatékonyság: A hőszivattyúk energia hatékonyak, mivel a befektetett (kifizetett) energiánál (elektromos) több energiát (hő) termelnek. A szolgáltatott és befektetett energia arányát a COP teljesítmény tényezővel írjuk le. Környezetbarát: A hőszivattyúk megújuló és maradék, hulladék energiákat hasznosítanak a konvencionális fosszilis (olaj, gáz, szén) helyett. Megtérülés: Az üzemeltetési költsége a hőszivattyúnak alacsonyabb, mint a hagyományos fűtési-hűtési módozatoknak. A kezdeti beruházási költség igaz magasabb, mint az egyéb konvencionális rendszereké, de a hosszú élettartamnak és a folyamatosan növekvő energia áraknak eredményeképp biztosan megtérül a hőszivattyús rendszer ára. Egyes típusok előnyei és hátrányai:

Víz-víz hőszivattyú:

+ legmagasabb COP: 5–7 (W10–10 °C fokos vízhőmérsékleten mérve)
+ állandó COP biztosítása + passzív hűtés kialakításának lehetősége
+ nem szükséges alternatív fűtési rendszer
– nagy mennyiségű vizet igényel
– jelentős munkálatok, hosszú előkészítést igényel
– kút elapadása esetén nem működik

Föld-víz hőszivattyú (szondás kivitel):

+ jó COP: 4.5–5 (B0–0 °C fokos talajhőmérsékleten mérve)
+ állandó COP vel működik + passzív hűtés kialakításának lehetősége
+ a jövőbeni működés teljesen biztosított + szinte bárhova telepíthető
+ nem szükséges alternatív fűtési rendszer
– drága telepítés: fúrás
– nagy földmunkát igényel

Föld-víz hőszivattyú (földkollektoros kivitel):

+ jó COP: 4.5–5 (B0 – 0 °C fokos talajhőmérsékleten mérve)
+ állandó COP vel működik + passzív hűtés kialakításának lehetősége
+ a jövőbeni működés teljesen biztosított
+ nem szükséges alternatív fűtési rendszer
– nagy földmunkát igényel
– hűtheti a fák gyökerét (min. 2 m távolságot kell tartani)
– nagy területet igényel (2–2,5 x a fűtött terület)

Levegő-víz hőszivattyú:

+ egyszerűen, olcsón telepíthető
+ nem igényel előkészítést
+ bárhova telepíthető
+ könnyen integrálhaó a meglévő fűtési rendszerbe
+ a föld és vizes hőszivattyúkhoz képest kisebb beruházást igényel
+ kül- és beltéri típusok
– alacsony COP: 2.6–3.5 (A2–2 oC fokos levegőn mérve)
– hőmérséklet függő COP
– alternatív fűtési rendszert igényel
– beltéri kivitel esetén zajhatás (54 dB) figyelembe vétele